Szolnok földalatti világa

Alagutak




 
 
 
     Mint legtöbb történelmi várunkkal, így a szolnokival kapcsolatban is időről időre előkerülő legenda, hogy az egykori vár területe alatt középkori, vagy még régebbi alagutak húzódnak. És ahogy legtöbb várunkkal, úgy a szolnokival kapcsolatban is megfigyelhető a régészek, történészek ilyesfajta teóriákat illető szkepticizmusa. "Fizikailag lehetetlen, célját tekintve pedig értelmetlen", ehhez hasonló dolgokat szoktak válaszolni a várakból kivezető alagutak témájával kapcsolatos kérdésekre.

     A szakembereket csak finoman kritizálva, és természetesen tisztelet a kivételnek, de sokuk a pl. sziklás talajon, hegyre épített váraknál azt hozza fel ellenérvnek, hogy "ilyen sziklás, köves talajban lehetetlen lett volna középkori módszerekkel alagutat vájni", a sík, alföldi vidéken pedig azt, hogy "még ma is nehéz lenne nem sziklás, földes talajba alagutat építeni, nemhogy akkoriban". Ilyenkor az alföldes ellenérvről az embernek eszébe jutnak a rómaiak, akik ezer évekkel ezelőtt képesek voltak akár mocsaras talajba kifejezetten tartós, még ma is meglévő alagutakat, csatornákat építeni, a sziklásról pedig a számtalan európai, hegyre, sziklára épített lovagvár, melyek régen épített folyosóit még manapság is járhatóak, de idehaza pl. az esztergomi várnak is vannak kifejezetten ép, a nagyközönség számára ugyan nem ismert, de ma is bejárható folyosói.

    

     Akárhogy is, Szolnokon már közel 100 évvel ezelőtt is foglalkoztak a témával. Mégpedig olyannyira komolyan vették az alagutak legendáját, hogy a Művésztelep akkori művészei ásatást kezdeményeztek azok feltárására. Nézzünk meg egy korabeli híradást az eseményről :

    

 
    Sajnos az ásatás aztán rejtélyes körülmények között félbeszakadt, teljes dokumentációja elveszett, annyit azonban lehet tudni, hogy alagutakat nem, de valamiféle romokat találtak, mégpedig az egykori vártemplom, illetve a valaha volt szolnoki dzsámi / minaret romjait. Ezek félig a mai vártemplom melletti plébánia épülete és területe alatt húzódnak, és az egykori ásatások félbemaradásának egyik oka is az volt, hogy az egyház nem engedélyzete a további kutatásokat a területen. Mivel az alagutakban egykor állítólagosan járt emberek mindegyike ugyanoda teszi a lejárat helyét (valahová a plébániaudvar kerítése környékére), valamint a régi híradások is a "Tiszai kapura torkolló folyosó"-ról beszélnek, ott, a föld alatt, valaminek biztosan lennie kell...

    



lejárat Egy másik, némiképp a legendák körébe tartozó, de az alagutak szempontjából roppant érdekes hely a Tisza hídról jobbra letérve, a Pólya Tibor útnál, a tornyos házzal szemben található. Több, egymást nem ismerő, különböző életkorú szolnoki is ezt a helyet jelölte meg, mint egy lejáratot valahová.

Egyesek közülük jártak benne, mások csak láttak lemenni gyerekkorukban valakit, de mindannyian egyöntetűen állítják, hogy arról a helyről egy alagút indul, ismeretlen irányba. Van, amelyikük azt állítja, hogy át a Zagyva medre alatt a túloldalra, van aki nem tudta meghatározni, de mindannyian egyöntetűen alagútszerű járatnak, és nem sima üregnek vagy pincének írták le. Néhány évtizeddel ezelőtt valóban látszottak még régi kövek a megjelölt hely mellett, és ahol most valamiféle közműfedél látható a fűben, ott akkoriban egy jó két méter mély gödör volt található, melynek alja betonszerű anyaggal le volt zárva...