Szolnok földalatti világa

A vár




 
 
 
    A krónikák évszázadokon át említik Szolnokot erődként, várként, amely, mint erősség, ősi idők óta a Tisza és Zagyva folyók összefolyása által védett területen, árvízmentes magaslaton helyezkedett el. Csaknem 1000 éve is vár állt már itt, melyet később az évszázadok során több alkalommal, az Árpád-, illetve a török korban is fejlesztettek, bővítettek. Helye fontos utak találkozásánál, alkalmas tiszai átkelőhely védelmét biztosítani tudó helyszínen volt. Fénykorát talán leginkább akkor élte, mikor csaknem 500 évvel ezelőtt Szolnok fontos szerepet kapott általa a török előrenyomulás megakadályozásában. Ekkor terelték a Zagyvát a már meglévő medre mellett egy másik, mesterséges mederbe, így a vár természetes vizesárokkal körülvett erősséggé változott.

 

     A szolnoki vár olyan formában, mint más hasonló korú történelmi váraink, például Eger, ma már nem látható. Annak ellenére, hogy a helyén már 1000 éve is vár állt, a föld felett látható nyoma nem sok maradt. Mivel a vár nagyrészt nem kőből épült, maradék köveit pedig építkezésekhez széthordták, így miután föld-és palánkfalait elmosta az idő, mindezek után bármi, ami megmaradt belőle, az ma a föld alatt rejtőzik. Ezeknek a föld alatt rejtőző dolgoknak egy kis részét a közelmúltbeli ásatásokon meg is találták. Mivel ez az ásatás csak a művésztelepre, annak is csak egy kisebb részére korlátozódott, érdekes belegondolni, hogy mi mindent rejthet még a föld a környéken. Különösen érdekes terület a vártemplom környéke, melytől nem messze egy régebbi ásatáson a török hódoltság alatt épített dzsámi alapjainak egy részét találták meg, valamint arrafelé található a vár egykori kútja is, melynek helyén most díszkút áll. Sajnos az egykori vár területét nagyrészt megelőző ásatási munkálatok nélkül építették be évtizedekkel ezelőtt, így minden, a környéken folytatott ásatás hálás és örömteli esemény, beleértve a fent említett művésztelepi nagyszabású ásatásokat is. A föld alól eddig előkerült épületmaradványok pedig mindenképp figyelemre méltóak. Ha ott, ahol eddig csak föld és fű volt látható, ez van a föld alatt, mi lehet az egykori vár területének többi részén, amely az ásatás területénél jóval nagyobb?

    

     Ha feltárás nem is, régészeti feltérképezések, próbafúrások és egyéb munkák természetesen folytak ezt megelőzően is az egykori vár területén, bár ezek eredményei kevéssé ismertek a nagyközönség számára. A váron várra épült vár a múlt koraiból rengeteg érdekességgel rendelkezik, többek között Árpád-kori templommal és temetővel, és szerte különféle, nagyrészt valószínűleg még a föld alatt rejtőző leletekkel.
 
 


    A szolnoki vár történetéről itt lehet többet megtudni: